München döntés előtt áll: olimpiai játékok vagy környezetpusztítás?
München 2036-tól 2044-ig tervezi a jelentkezést az olimpiai játékokra. A polgárok 2025. október 26-i döntése az előnyökről és hátrányokról.

München döntés előtt áll: olimpiai játékok vagy környezetpusztítás?
Feszült hírverés van Münchenben a 2036-os, 2040-es vagy 2044-es olimpiai és paralimpiai játékokra való esetleges jelentkezés körül. Ma, 2025. október 26-án több mint 1,1 millió müncheni lakost kérnek fel, hogy adja le szavazatát és szavazzon a pályázatról. Az eredmény úttörő lehet Bajorország városfejlesztése és sportvilága szempontjából. A Dieter Reiter polgármester vezette indítványozók reális érvekre támaszkodnak, amelyek pozitív városfejlesztést ígérnek a helyi közlekedés bővítésével és az olimpiai faluban mintegy 4000 lakás megépítésével. Többek között javasolják az 1972-es olimpiáról már meglévő sportlétesítmények, köztük az Olimpiai Stadion és az Olimpiai Csarnok újrahasznosítását, amit Markus Söder miniszterelnök is ésszerűnek tart, hiszen alig van szükség új épületekre.
De vannak hangos kritikusok is. A „NOlympia München” szövetség figyelmeztet a területek esetleges lezárására, valamint azokra a kockázatokra, amelyek a bérleti díjak és a földárak növekedésével járhatnak. Az ellenzők érvelésében is központi szerepet kapnak a környezetvédelmi aggályok, akik a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) is fennálló átláthatatlan szerződéses kapcsolatokra is rámutatnak. A zöld politikus, Ludwig Hartmann aggodalmának adott hangot a „gégszerződések” miatt, amelyek a nyereséget a NOB-ra hagyják, és anyagi terhet rónak a nagyközönségre. A döntés immár végső soron a müncheni polgárok kezében van, és Reiter szerint széles társadalmi támogatottságra van szükség a pályázat előmozdításához. Ez egy országos összehasonlítás alapja lehet más pályázó régiókkal, mint például Hamburg, Berlin és a Rajna-Ruhr térség.
A polgárok döntése és következményei
A népszavazásra most szombaton kerül sor, és intenzív vita kíséri majd. Ami különösen izgalmas, hogy 2026 májusára más városokban, például Hamburgban is polgári népszavazást terveznek. A középpontban az állampolgári részvétel áll, amely már most indul a kikötővárosban egy workshopokkal és rendezvényekkel egybekötött párbeszédsorozat részeként. Jele annak, hogy a németországi olimpiai pályázatot is a közvélemény függvényében akarják kialakítani. Hamburgban például rendezvényeket kezdeményeztek a lakosság beleszólása érdekében, míg Berlinben nem tartanak hivatalos népszavazást annak érdekében, hogy a játékokat a béke és a demokrácia szimbólumává tegyék.
A kérdés továbbra is fennáll: mit jelenthetnek a játékok München számára? A támogatók tartós előnyökben reménykednek, a Deutsche Bahn tanulmánya szerint a helyi tömegközlekedés háromszor annyi hasznot hoz, mint amennyibe kerül. A szkeptikus hangok viszont a 2024-es párizsi olimpiai játékok kirobbanó költségeire utalnak, amelyek az eredetileg tervezett 2,4 milliárdról a jelenlegi 6,6 milliárd euróra emelkedtek. A kiszámíthatatlan költségekkel és a dzsentrifikációval kapcsolatos aggodalmak mindenütt jelen vannak a német városok városképében.
- Befürworter: Oberbürgermeister Dieter Reiter, CSU-Ministerpräsident Markus Söder, Grüne im Landtag
- Gegner: Bündnis „NOlympia“, Bund Naturschutz, Die Linke, ÖDP
- Geplante Sportstätten: Olympiastadion, Olympiahalle, Olympiapark, Regattastrecke in Oberschleißheim, Reitanlage in Riem
A döntés végül magukon a münchenieken múlik, és meghatározza az olimpiai pályázat kidolgozásának és tervezésének kezdetét. A lehetőségekről és a kockázatokról is egyre több szó esik majd a következő hetekben-hónapokban, miközben a Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) legkésőbb 2026 szeptemberéig szeretné tisztázni, melyik város pályázhat a NOB-hoz az olimpiai játékokra.
Nemcsak München van fordulóponthoz, hanem egész Németországot elkapja az olimpiai láz. Izgalmas lesz tehát látni, hogyan alakulnak a viták, és végül melyik utat választják. Egy dolog biztos: elengedhetetlen a polgárokkal folytatott párbeszéd!