Münchenben szükségállapot van: megkezdődött a per pusztító merénylet miatt

Münchenben szükségállapot van: megkezdődött a per pusztító merénylet miatt

2026. január 16-án kezdődött Münchenben a per a ver.di union demonstrációja elleni jelentős támadás körül. Az eset 2025. február 13-án történt, amikor a 25 éves vádlott, Farhad N. személygépkocsival belehajtott a demonstrációba, ami a tragédiához vezetett. A támadásban egy 37 éves mérnök és kétéves lánya meghalt, míg további 44 embert érintett, köztük nyolc súlyosan, tízen pedig közepesen megsérültek. A szövetségi ügyészség most kétrendbeli gyilkossággal és 44 rendbeli emberölési kísérlettel vádolja a vádlottat. Tagesschau arról számol be A folyamat kezdete kezdetben 45 perccel késett, mert kiterjedt belépési ellenőrzésre volt szükség.

A vádlott az első ülésen nem volt hajlandó nyilatkozni, magabiztosnak tűnt: arcát egy piros mappa mögé takarta, és ezzel nyomasztó légkört teremtett a tárgyalóteremben. Védőügyvédje, Johann Bund megerősítette a vádlott hallgatását. A nyomozás során kiderült, hogy Farhad N. több tanút megijesztett a tetthelyen azzal, hogy „Allahu Akbar” felkiált, majd imádkozott. Ő maga is elismerte, hogy „túlzott vallási indíttatásból” ment el a demonstrációra, ami valószínűleg tovább erősíti az iszlamista terrorizmus mint indíték bizonyítékát.

Részletek a támadásról

A támadás délelőtt 10 óra 31 perckor történt a müncheni Seidlstrasse-n, amikor Farhad N. előzött egy rendőrautót, felgyorsított és teljes erővel a demonstráció végére hajtott. Kitört a káosz, a forgatókönyv olyan drámai volt, hogy hatalmas rendőrségi akcióra volt szükség, körülbelül 300 tiszttel. A klinikák sürgősségi osztályait sürgősséggel átalakították, mert tömeges balesetet (MANV) jelentettek be. A Wikipédia szócikkei tisztáznak hogy a vádlott 2016-ban kísérő nélküli kiskorú menekültként érkezett Németországba. Menedékkérelmét 2017-ben elutasították, de 2021-ben – különösen a tálibok hatalomra kerülése után – türelmi felszólítást kapott.

Bár Farhad N.-t nagyon vallásosnak tartották, és vallási indíttatású bejegyzéseket osztott meg a közösségi médiában, egyelőre nincs bizonyíték az iszlamista terrorszervezetekkel való kapcsolatra vagy pszichológiai problémákra. Mindazonáltal a közvélemény nyomása egyre növekszik olyan politikusok miatt, mint Olaf Scholz kancellár, aki az elkövető kitoloncolását szorgalmazta, valamint Herrmann bajor belügyminiszter és Reiter München polgármesterének aggodalmát kifejező nyilatkozatai. Tagesschau kiemeli hogy az első tárgyalási időpontokat nyárra tűzték ki, és akár már 2026. június 25-én megszülethet az ítélet.

Reakciók és megemlékezések

A támadás nemcsak pusztító következményekkel járt az áldozatokra és családjaikra, hanem számos tüntetést és megemlékezést is elindított. Nemcsak részvétet próbáltak adni a szörnyű eseménynek, hanem az incidens politikai eszközzé tétele ellen is állást foglaltak. Az elhunyt Amel és Hafsa emlékére Flaucheren emlékművet avattak, hogy életben tartsák az áldozatok emlékét. A Wikipédia szócikk hangsúlyozza mennyire fontos emlékezni és kezelni a társadalmunkban előforduló erőszak okait.