Az ESA mesterséges napfogyatkozást hoz létre: csodálatos képek a koronáról!

Az ESA mesterséges napfogyatkozást hoz létre: csodálatos képek a koronáról!

2025. június 16-án az ESA Proba-3 műholdpárja látványos mesterséges napfogyatkozást hozott létre az űrben. Ez az izgalmas küldetés nemcsak Napunk rejtelmeibe engedhet bepillantást, hanem fontos betekintést nyújthat az űridőjárásba is, amely jelentősen befolyásolhatja technológiánkat. Ahogy a Frankenpost jelentették, megjelentek az első képek a napkoronáról. A Napnak ez a külső légköre általában csak teljes napfogyatkozáskor látható.

Márciusban precíz alakzatban repült a Proba-3 program két műholdja. Míg az egyik műhold elzárta a napfényt, körülbelül 8 cm széles árnyék vetült a 150 méterre lévő második műholdra. Ennek volt egy 5 cm-es rekesznyílású teleszkópja az árnyék közepén. A kétéves küldetés célja, hogy többet megtudjon a koronális tömeges kilökődésről és a napviharokról, amelyek hatással lehetnek a műholdakra és a Föld kommunikációjára is.

Az űridőjárás kihívása

Az elmúlt években az űridőjárás témája egyre fontosabbá vált. Az olyan jelenségek, mint a coronal mass ejection (CME) elektronokból, protonokból és nehéz elemek atommagjaiból állnak, és nem csak természetes fényt, például az északi fényt (Aurora borealis) kelthetnek, hanem az embereket és a technológiát is veszélyeztetik. „Ezek az űridőjárás vizuálisan gyönyörű oldalai” – mondja Stefan Kraft fizikus ESA jelentés. A CME azonban súlyos károkat is okozhat az infrastruktúrában és a kommunikációs rendszerekben.

Richard Christopher Carrington már 1859-ben megfigyelte az első jelentős napeseményt, amely Carrington eseményként vonult be a történelembe. Ez az esemény hatalmas fennakadásokat okozott az elektromos vezetékekben és a távírókban. Elképzelhetetlen, hogy ma milyen károkat okozhatnak hasonló események. 1989-ben áramszünet volt Quebecben, 2003-ban pedig a német GPS-rendszerben.

Az ESA tervei

Az Európai Űrügynökség (ESA) azt tervezi, hogy optimalizálja az űrben előforduló időjárási események előrejelzését, hogy a jövőben minimalizálja az ilyen károkat. A 2020-ra több mint 30 millió eurós költségvetésű Space Surveillance Program (SSA) célja, hogy több napos előzetes figyelmeztetést biztosítson. E cél további elérése érdekében az ESA 2009 óta dolgozik egy átfogó űridőjárási rendszeren, amely európai szakértői központokat köt össze.

Egy másik jelentős lépés lesz a Vigil küldetés, amely egy új műholdat pozícionál a Lagrange L5 ponton. Innentől kezdve a tudósok képesek lesznek megfigyelni a naptevékenységet oly módon, hogy akár négy-öt nappal előre jelezzék előrejelzéseiket. Ily módon az ISS-en tartózkodó űrhajósok időben figyelmeztetést kaphatnának a naprobbanásokra, és így jobban megvédhetnék őket.

Ezek a fejlemények egyértelműen mutatják, milyen fontos az űridőjárás-kutatás. A Proba-3 küldetése lehet a kulcs a Nap és ránk gyakorolt ​​hatásának mélyebb megértéséhez, és remélhetőleg segít jobban megvédeni a mindennapi életünket meghatározó technológiát.