Feszületi ítélet: megkérdőjelezték a bajor értékeket – mi lesz most?

Feszületi ítélet: megkérdőjelezték a bajor értékeket – mi lesz most?

A bajor iskolákban a feszületről szóló vita jelenleg újra fellángol. A Bajor Közigazgatási Bíróság (BayVGH) ítélete szerint egy középiskola bejáratánál lévő feszület sérti a diáklányok vallásszabadságát. Ez a döntés a wolnzachi Hallertau-Gymnasiumot érinti, ahol két diák panaszkodott a feszület jelenléte miatt. A BR.de szerint a bíróság megállapította, hogy a kereszt tartósan látható jelenléte az iskola központi területén a negatív hitbe való beavatkozás szabadságának tekintendő.

A jogi vitát kiváltó feszület lenyűgöző 1,5 méter magas és 50 centiméter széles. Célja egy vallási szimbolikával való szembenézés volt, amelyet a felperesek iskolai éveik alatt elutasítottak. E jelkép ellen korábban hiába próbáltak fellépni a müncheni közigazgatási bíróságon. A BayVGH határozata nyitva hagyja azt is, hogy van-e törvényi szabályozás a feszületek középiskolákban való kihelyezésére. Ezzel szemben a bajor nevelési és tanítási törvény kimondja, hogy az általános, közép- és speciális iskolákban minden osztályteremben keresztet kell tenni mindaddig, amíg a szülők nem ellenzik.

Politikai reakciók az ítéletre

A politikusok reakciói nem vártak sokáig. A CSU parlamenti frakcióvezetője, Klaus Holetschek sajnálattal reagált az ítéletre, és hangsúlyozta, hogy a kereszt olyan értékeket jelöl, mint a jótékonyság és a felelősség. Kifejtette, hogy a bírósági határozatokat tiszteletben kell tartani, ugyanakkor rámutatott, hogy ez nem jelent alapvető döntést az iskolai feszületek ellen. Holetschek kizárta a bajor szabályozás megváltoztatását, és megismételte: "Bajorország továbbra is a kereszttel fogja kifejezni értékeit." Ehhez képest Florian Herrmann miniszterelnök hangsúlyozza, hogy ez egy elszigetelt eseti ítélet, és az ítélet „kemény csapást” jelent a bajor kereszténység számára. A Szabad Választók is elégedetlenségüket fejezték ki a döntéssel kapcsolatban, és visszalépésnek tekintették a hagyományosan keresztény társadalom számára.

A döntésre való tekintettel Simone Strohmayr, az SPD oktatási szakértője azt követelte, hogy az iskolákban engedélyezzék a vallási szimbólumokról szóló megbeszéléseket. Az AfD-s Katrin Ebner-Steiner közvetve szintén a CSU-t hibáztatta az ítéletért. Ezek a politikai reakciók azt mutatják, hogy a feszületről és a vallásszabadságról folyó társadalmi vita Bajorországban még korántsem ért véget.

Az iskola és kötelezettségei

Bár a Hallertau-Gimnázium iskolavezetése még nem kommentálta az ítéletet, egyértelmű, hogy a bíróság úgy döntött, hogy az iskolának el kellett volna távolítania a feszületet. A felperesek mostanra adták le az érettségit, és az oktatási rendszerben továbbra is intenzíven vitatják a vallásszabadság kérdését. Az ítélet hivatkozik a Szövetségi Alkotmánybíróság 1995-ben hozott feszületi határozatára is, amely nem nyilvánította kötelezővé a feszületet az állami iskolák tantermeiben. A kérdés továbbra is központi jelentőségű sok bajorországi ember számára: Mennyire releváns a vallásszabadság, ha az közvetlen ellentétben áll a hagyományos értékekkel?

Az iskolai feszület körüli társadalmi és politikai viták minden bizonnyal továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek, miközben a különböző szereplők erőteljesen képviselik álláspontjukat. Az egyértelmű szabályozás vagy az iskolákban folyó vita továbbra is releváns kérdés a Szabad Államban.