Gyémántlakodalom: Így kezdődött Manhajmék szerelme a Duna-parton

Gyémántlakodalom: Így kezdődött Manhajmék szerelme a Duna-parton

Milyen megindító szerelmi történet! A 82 éves Jozef Manhajm visszatekint 2025. június 15-ére, és elmeséli, hogyan változtatta meg az egész életét egyetlen találkozás. A szerbiai Újvidéken, a Duna-parton ismerkedett meg az akkor 17 éves Veronikával. Azonnal lenyűgözte ragyogó szeme és szépsége. Veronika számtalanszor bejött tejet venni a szomszédtól, miközben Jozef a folyóparton focizott a barátaival. Ez az óvatos megközelítés gyorsan beszélgetéshez és találkozáshoz vezetett egy helyi táncházban. De mindennek titokban kellett maradnia - Veronika kezdetben titkolta a kapcsolatot a szülei elől, és este 10 órakor mindig hazajött.

A sors úgy hozta, hogy Jozef gyakran elkísérte Veronikát a bejárati ajtajáig anélkül, hogy bárki is tudott volna róla. Évtizedekkel később a pár Günzburgban ünnepelte gyémántlakodalmát, és emlékezik szerelmük kicsi, félénk kezdetére.

Visszatekintés Újvidékre

Újvidék eseménydús története a késő középkorig nyúlik vissza. A hely a Magyar Királyság megyéjében a Belefons ciszterci kolostor építésével jött létre. 1526-ban az oszmánok meghódították a régiót, aminek pusztító hatásai voltak. Sokáig a lakosság száma 20 000-ről 7 000 lakosra esett vissza, amikor a hely súlyosan megsemmisült egy 1849. június 12-i bombamerényletben. Ebből az időszakból, amikor a város elveszítette kulturális örökségének nagy részét, a 2812 épületből csak 808 maradt meg. E kudarcok ellenére 1849 és 1853 között számos, főleg német származású építtető érkezett Újvidékre. Elkötelezettségük a belváros újjáéledéséhez vezetett, és a 19. században formálta a város építészeti arculatát.

Az építészeti stílusok és építészeti remekművek

Az akkori építészek, köztük Jozef Cocek és Molnár György, jelentősen hozzájárultak a város kialakításához. A Bécsben tanult Cocek több nevezetes épületet tervezett, Molnár pedig a református templom építéséért felelt. Ez a magyar szecesszió által ihletett építészeti sokszínűség olyan vonzó összképet teremtett, amelyet a mai napig megcsodálnak a látogatók.

• Jozef Cocek (1852–1904): Evangelische Kirche (1884), Rathaus
• Gyorgy Molnar (1829–1899): Reformierte Kirche, Krankenhaus, Rathaus (1893-1895)
• Vladimir Nikolić (1857–1922): Dunđerski Theater (1895), Zmaj Jovina Gymnasium
• Anton Tikmajer (1868–1933): Lehrerhaus (1897)
• Baumhorn Lipot (1860–1932): Sparkassengebäude (1904)
• Lazar Dunđerski (1881–1952): Serumfabrik, Villen
• Đorđe Tabaković (1897–1971): Über fünfzig Gebäude, darunter das Hotel „Park“

De Újvidék történelmét nem csak az építészet jellemzi. A város az elmúlt évszázadokban számos felfordulást élt át, beleértve az 1999-es koszovói háború légitámadásai által okozott pusztításokat. A Žeželj híd megsemmisülése maradandó örökséget hagyott maga után, amelyet csak 2005-ben sikerült helyrehozni a Szabadság híd újranyitásával. Ma Újvidék élénk helynek tűnik, amely összeköti a múltat ​​és a jövőt.

Jozef és Veronika szeretetteljes emlékei, valamint Újvidék hosszú története felfedi, hogy a személyes és a kollektív történetek mennyire szorosan összefonódnak. A folyamatosan változó világban a szeretet és a kultúra ereje megmarad.