Fenntartható mezőgazdaság Erdingben: A Thalhammer biogazdálkodásra és legelőgazdálkodásra támaszkodik!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Max Thalhammer 25 éve vezet biogazdaságot Erdingben, innovatív legelőgazdálkodást tervez, és lehetőséget lát a száraz időben.

Max Thalhammer führt seit 25 Jahren einen Biobetrieb in Erding, plant innovative Weidehaltung und sieht Chancen durch das trockene Wetter.
Max Thalhammer 25 éve vezet biogazdaságot Erdingben, innovatív legelőgazdálkodást tervez, és lehetőséget lát a száraz időben.

Fenntartható mezőgazdaság Erdingben: A Thalhammer biogazdálkodásra és legelőgazdálkodásra támaszkodik!

Erding a jövő mezőgazdaságáról szól. Max Thalhammer az Ottenhofen melletti Grundból közel 25 éve vezet sikeresen egy biofarmot, ahol családjával – köztük fiával, Maxszal – együtt dolgozik. Büszke 80 tejelő tehén él 100 hektáron, és egy szabadstállóban kényeztetik őket egy különleges fényponttal: egy zuhanyzóval, amely finom vízköddel kellemes lehűlést biztosít. Az aszály okozta kihívások ellenére Thalhammer továbbra is optimista. A száraz időjárás valóban jót tesz neki, mivel kiszárítja a gyomokat, és minimálisra csökkenti a kártevők kockázatát.

„Az első árpatáblákat már betakarították, és nagyon jó hozamokra számíthatunk” – magyarázza Thalhammer. A termesztett fajták változatosak: az őszi búzától a szóján át a kukoricáig – széles a kínálat. Az Erding járásban a földhasználat viszonylag stabil, körülbelül 59 000 hektáron, körülbelül 19 000 hektáron kukoricatermesztésre használnak.

Kihívások és változások

De nem Thalhammer az egyetlen, aki küzd a jelenlegi állapotokkal. Dr. Josef Schächtl hangsúlyozza a kisebb termények, például a durumbúza és a zab jobb marketingjének sürgősségét. Ezek a fajok nemcsak a regionális ellátás szempontjából ígéretesek, hanem a termőterületek biodiverzitása szempontjából is fontosak. Sabine Berger, a BBV igazgatótanácsának munkatársa aggodalmának ad hangot a globális búzakészletek és a növekvő népesség által velejáró problémák miatt. A beszélgetés fontos témája az élelmiszer-készletezés, amelyet a magas költségek ellenére is hasznosnak tartanak annak érdekében, hogy rugalmasan tudjunk reagálni a csökkenő árakra és a növekvő keresletre.

Az Agora Agrar jelenlegi tanulmánya kiemeli a mezőgazdaság jelentőségét az EU klímasemlegessége szempontjából. Az előrejelzések szerint 2050-re akár 60%-kal is csökkenthető a mezőgazdaságból és a tőzeglápokból származó üvegházhatású gázok kibocsátása. A hatékony földhasználat, amely a tanulmány központi eleme, nemcsak a gazdálkodóknak segíthet, hanem a biológiai sokféleséget is elősegítheti. Javasolják továbbá az állati termékek iránti kereslet csökkentését a földigény csökkentése és a takarmányimport minimalizálása érdekében. A tanulmány szerint ebben fontos szerepet játszhatnak az agrár-erdészeti rendszerek. A mezőgazdasági területek 8%-án történő faművelés akár 660 millió tonna CO₂ tárolására is képes.

Fókuszban a fenntarthatóság

A klímasemleges gazdaságra való átállás olyan kihívás, amely elsősorban a vidéki régiókat érinti. Reinhard Menzel az erdőátalakítás szükségességével foglalkozik, ahol új fafajok telepítése van napirenden. A tanulmány politikai keretet sürget a fenntarthatóságban rejlő lehetőségek kiaknázásához, és döntő üzenetet ad a vidéki régióknak: „Most kell cselekednünk a mezőgazdaság jövőjének biztosítása érdekében.”

Ezek a fejlesztések azt mutatják, hogy a hagyományos és az innovatív mezőgazdaság kombinációja mennyire fontos jövőnk szempontjából. Az Erding kerületben olyan gazdák, mint Max Thalhammer, kezdeményezik, hogy ne csak gazdaságilag, hanem ökológiailag is dolgozzanak. Ez lehet a kulcs a ma és a holnap kihívásainak sikeres megküzdéséhez.

Az EU mezőgazdaságának és fenntartható földhasználatának közelgő változásairól további részletekért olvassa el a tanulmányait Higany és Agora Agrar.