Fókuszban a gyarmati jog: Előadás az emlékezetpolitikáról Würzburgban

Fókuszban a gyarmati jog: Előadás az emlékezetpolitikáról Würzburgban

Egy mélyreható téma gyakran megalapozott vitát igényel. A würzburgi Julius Maximilian Egyetem mostani előadássorozatát ezért a gyarmati jognak és annak a mai német társadalomra gyakorolt ​​messzemenő hatásainak szentelik. 2025. július 17-én Pascale Cancik professzor a „gyarmati jog mint kihívás az emlékezetkultúráról szóló vitákban” címmel beszél. Az egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett esemény új hangsúlyt fektet a történelmi igazságosságról és az emlékezés kultúrájáról szóló vitába. A belépés ingyenes, regisztrációhoz nem kötött, így minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A „Würzburgi előadások a jogfilozófiáról, jogelméletről és jogszociológiáról” című előadássorozat célja, hogy hidakat építsen az elmélethez, és elérhetővé tegye e területek központi témáit. A formátum nemcsak az akadémiai eszmecserére kínál teret, hanem arra is ösztönzi a nyilvánosságot, hogy összetett témákkal foglalkozzon. A Jochen von Bernstorff, Philipp Dann és Isabel Feichtner által vezetett posztkoloniális jogtudományi projekt keretében részletes betekintések is elérhetők. Itt megszűnik a német gyarmati jogban és joggyakorlatban egy kutatási hézag, amely döntő hatással volt a német gyarmati történelemre, amely sokáig alulexponált maradt Németország emlékezeti kultúrájában. További információ itt található.

A jog és a történelem összekapcsolása

A gyarmati jog történeti folytonosságairól szóló tanulmány bemutatja, hogy a jog hogyan alkotta meg a német gyarmatosítást, és hogyan befolyásolta azt egészen a Német Szövetségi Köztársaságig. Égető kérdések is felmerülnek: Hogyan fogadta, integrálta és legitimálta a gyarmati jogot a jogi tudományosság? Ez különösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a kollektív emlékezési kultúrák, amelyeket Németországban sokáig a nemzetiszocializmus bűneinek szenteltek, sokáig háttérbe szorították a gyarmati tapasztalatokat. Míg a Német Birodalom tengerentúli birtokai óvatosak voltak más európai hatalmakhoz képest, a versailles-i békeszerződéssel a gyarmatok elvesztése mindössze 35 év után következett be. Tudjon meg többet a kutatási projektről itt.

Németország gyarmati és birodalmi történelmének láthatósága megnőtt az elmúlt években. Történelmi kutatások és aktivista kezdeményezések hozzájárultak ahhoz, hogy a nyilvánosság elé tárják az olyan kérdéseket, mint a Herero és a Nama nép elleni népirtás, valamint a gyarmati utcanevek átnevezéséről szóló vita. A német gyarmati történelemről szóló diskurzus az elmúlt két évtized bevándorlási politikájának hátterében is fontos. 2000 óta a bevándorlási múlttal rendelkezők jogosultak az állampolgárságra, ami azt jelenti, hogy változatos történetek épültek be a nemzeti emlékkultúrába.

Aktuális viták kezdeményezése

A szerző Mark Terkessidis "Kinek az emléke számít? Gyarmati múlt és rasszizmus ma" című könyvében a gyarmati múlt és a mai népvándorlással való kapcsolatának kérdéseivel foglalkozik. Komoly vitát szorgalmaz a történelmi emlékezetről a migrációval és a gyarmatosítással kapcsolatban. Világossá válik, hogy a múltbeli igazságtalanságok alakítják jelenlegi diskurzusunkat, és tisztában kell lennünk ezzel a felelősséggel. E kérdések megvitatása nem korlátozódhat a július 17-i eseményre, hanem egy szélesebb társadalmi vita részévé kell válnia. További információk itt találhatók.

Ebben az értelemben elengedhetetlen a nyilvánosság részvétele a gyarmati jogról és az emlékezés kultúrájáról folytatott vitában. A würzburgi esemény értékes lehetőséget kínál új perspektívák elnyerésére és aktív részvételre ebben a fontos diskurzusban.