Az öreg urak borostyán nélkül maradnak: a niederdorfi paplak jövője bizonytalan

Az öreg urak borostyán nélkül maradnak: a niederdorfi paplak jövője bizonytalan

Niederdorfban, az Alsó-Allgäu bájos falujában található egy történelmi épület, amely évek óta szinte feledésbe merült a kihasználatlanság és a benőttség árnyékában: a régi paplak. Közvetlenül a Szent Cyriakus katolikus plébániatemplom mellett található, 1894-ben épült épület legutóbb lakóhelyként szolgált, de az utolsó lakó, Gottlieb Hengeler 1980-as halála óta egy másik időkből származó ereklyének tűnik.

Néhány nappal ezelőtt váratlan esemény történt; A nyugati homlokzat dús borostyánsövénye teljesen kilazult, és két nagy tekercset formált, amelyek most a földön hevernek. A régi paplak ilyen lepusztultsága a soron következő felújítási munkálatok jele lehet, amelyről már régóta szó van. Az elmúlt években a pincét nedvesség érte, ami különösen nagy kihívást jelent a felújítás során.

Múlttal rendelkező épület

A régi paplaknak eseménydús története van. A felső emeletet korábban a Gansbihler család bérelte ki az 1960-as években, míg az ideiglenes plébánosok az alagsorban tartózkodtak a nagy ünnepek alatt. A templomi eszközök és a klubzászlók is ott kapták meg a helyüket. 2012-ben Wolfertschwenden politikai közössége megvásárolta az üresen álló épületet a szomszédos plébániakerttel. Azóta különféle ötletek születtek a felhasználására, de a végső döntés még várat magára.

Karl Fleschhut volt polgármester például egy helytörténeti múzeum létrehozásának szándékát fejezte ki. Ez az ötlet azonban a helyi tanács ellenállása miatt meghiúsult. 2021-ben az önkormányzat az Augsburgi Alkalmazott Tudományok Egyeteméhez fordult további felhasználási javaslatokért, amelyekre az önkormányzati tanács tagjai pozitív választ kaptak. De konkrét lépések egyelőre nem történtek. A helytörténeti egyesület is érdeklődést mutatott a plébánia jövőbeni hasznosítása iránt, de az elmúlt években kevéssé aktív a politikai közösségben.

A történelmi épületek fenntartható perspektívái

Az Óplébánia jövőjéről folyó vita felveti azt a kérdést, hogy a fenntartható felújítási lehetőségek hogyan használhatók fel a kulturális örökség megőrzésére. A történelmi épületek fenntartható felújítása, amint az a plébániáról szóló vitában is szóba került, nagy jelentőséggel bír a modern városfejlesztés szempontjából. Feltaláló intézkedésekkel meg lehetett őrizni a kulturális szempontokat, megtakarítani az erőforrásokat és javítani az energiahatékonyságot, ami tükröződik a magyar nyelvű írásokban is. GoSolar lenyűgözően van bemutatva. Hangsúlyozzák a műemlékvédelem és az ökológiai normák elválaszthatatlan kapcsolatát.

A Német Műemlékvédelmi Alapítvány tisztában van ezzel a kihívással. A műemlékvédelmet gyakran negatívan értékelik, és a fenntartható városfejlesztés akadályának tekintik. De éppen itt járulhatna hozzá a történelmi anyagok megőrzése, mint például a Régi Rectory esetében, számos ökológiai probléma megoldásához. Az ilyen épületek megőrzése „fenntarthatóság a cselekvésben” tekinthető, és megmutatja a hagyomány és az innováció összekapcsolásának fontosságát, mint pl. Műemlékvédelmi Alapítvány kiemelve van.

A niederdorfi régi plébánia potenciálisan a faluközösség fontos részévé válhat, ha csak megfelelő lépéseket tesznek annak felújítására és használatára. Majd kiderül, hogy az oda vezető út egy helyi múzeumon keresztül történik-e, vagy valamilyen más felhasználásra. Egy azonban biztos: a paplak jövője még korántsem eldöntött, és ha helyesen kezelik, gazdagíthatja a közösséget.