Nitrátveszély az ivóvízben: Riasztás Unterallgäuban!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az Alsó-Algäu nitrátszintjének növekedése veszélyezteti az ivóvizet. A mostani vita középpontjában a mezőgazdaság és a környezetvédelem áll.

Steigende Nitratbelastungen im Unterallgäu gefährden Trinkwasser. Landwirtschaft und Umweltschutz im Fokus der aktuellen Diskussion.
Az Alsó-Algäu nitrátszintjének növekedése veszélyezteti az ivóvizet. A mostani vita középpontjában a mezőgazdaság és a környezetvédelem áll.

Nitrátveszély az ivóvízben: Riasztás Unterallgäuban!

A Memmingeni kavicsos síkságon az elmúlt napokban hirtelen zápor zúdult le, ami nemcsak a talajt áztatta el, hanem az ivóvíz minőségére is súlyos következményekkel járt. Jelentések innen BR kimutatták, hogy a talajvíz nitrátszennyezése riasztóan növekszik. A Kempten Vízügyi Hivatal szakemberei mintegy 15 éve figyelik meg a nitrátkoncentráció növekedését, amely mára a vizsgált területek háromnegyedén meghaladja az elviselhető irányértékeket.

A víz körülbelül 80 000 ember számára létfontosságú a régióban, beleértve Memmingen városát is. Ám az emelkedő talajvízállás riasztóan közelíti a határértékeket, azonnali intézkedést igényel. Amit sokan nem tudnak: A nitrát nem csak az egészségre veszélyes, különösen a csecsemők esetében, hanem rákkeltőnek is minősül. A probléma fő oka a mezőgazdaság intenzívebbé válása, különösen a Bad Grönenbach régióban.

A nitrátszennyezés okai

A mezőgazdasági gyakorlatok kulcsfontosságúak ivóvizünk minősége szempontjából. A trágya és a műtrágyák túlzott használata a nitrátok talajvízbe való beszivárgását okozza. Egy tanulmány szerint a DVGW Németország a világ harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőre, mintegy 200 millió szarvasmarhával, sertéssel és baromfival, amelyek mindegyike jelentős hatással van a trágyatermelésre.

De ez nem csak az állattenyésztést érinti. Az energianövények, például a biogáz előállítására használt silókukorica termesztése szintén nagy mennyiségű műtrágyát igényel. A biogázüzemek különösen sok régióban járulnak hozzá a tápanyagfelesleg növeléséhez. Ez nemcsak a felszín alatti vizeket érinti, hanem a víztestek eutrofizációjának előidézésével a környezet egészét is károsítja.

A környezetvédelmi egyesületek igényei

A helyzet máris felháborodást váltott ki: a Szövetségi Természetvédelmi Egyesület a vízvédelmi körzet bővítését szorgalmazza a trágya terjedésének korlátozása érdekében. Azt is javasolják, hogy a finanszírozást környezetvédelmi és állatjóléti szolgáltatásokhoz kössék. Az alsó-allgäui gazdaszövetség azonban szkeptikus a természetvédelem követelményeivel kapcsolatban. Amellett érvel, hogy a környezetbarátság nem mérhető pusztán a cég méretével, és figyelmeztet arra, hogy a kisebb cégeket esetlegesen gazdasági veszélyek fenyegethetik az új követelmények miatt.

A gazdaszövetség ugyanakkor jelzi a beszélgetési hajlandóságot, és nyitott a műtrágyázási változtatásokra, amennyiben ez az ivóvíz védelmét szolgálja. Ez azért különösen fontos, mert a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium 2024-es nitrátjelentése szerint a mérési pontok 25,6 százaléka már megnövekedett nitrátkoncentrációt mutat.

Cselekvésre van szükség

A jelentések egyértelműen azt mutatják, hogy cselekvésre van szükség. A legtöbb németországi felszín alatti vízkészlet rossz állapotban van, ami a kezelést nemcsak megnehezíti, de költséges is. A nitrátszennyezés csökkentését célzó intézkedések többletköltségeket eredményezhetnek a fogyasztók számára, mivel a vízszolgáltatók kénytelenek összetett eljárásokat végrehajtani az ivóvíz tisztítására.

A szennyezett területeken a gazdálkodóknak legfeljebb ötödével kell csökkenteniük a műtrágyázást, és olyan módszereket kell alkalmazniuk, mint a takarónövények vagy a közvetlen talajművelés a nitrogénveszteség csökkentésére. Ezeket a kihívásokat le kell küzdeni az ivóvíz minőségének hosszú távú biztosítása érdekében.

Az ivóvíz jövője Alsó-Algäuban a politikusok és a közigazgatás kezében van, akiknek megfelelő megoldásokat kell találniuk. A mezőgazdasági gyakorlatok felelősségteljes megközelítése, valamint a környezetvédők és a mezőgazdaság szoros együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy közösen leküzdjük ezt a fenyegető helyzetet.