Jobboldali szélsőséges viták: Lipcsében indult eljárás a Compact” ellen

Jobboldali szélsőséges viták: Lipcsében indult eljárás a Compact” ellen

A „Compact” jobboldali szélsőséges magazin kijelentéseinek értelmezését jelenleg egy összetett eljárásban vizsgálják a lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság előtt. A hangsúly itt az alkotmányellenes tartalmakon van, amelyek ütköznek a vélt véleménynyilvánításokkal. Különösen robbanásszerű a magazin kapcsolata az osztrák jobboldali szélsőséges Martin Sellnerrel, akit központi szerepet tölt be a fiatal közönség megszólításában, és rendszeresen ír a „Compact”-ba. Jürgen Elsässer főszerkesztő már hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli Sellnert, de nem támogatja minden tartalmát. A Belügyminisztérium (BMI) viszont kifogásolja a távolság hiányát a „Compact” és Sellner között, aki nemrégiben vett részt a jobboldali körök egy vitatott találkozóján, ahol a „remigráció” kifejezést használták, amelynek célja, hogy bizonyos körülmények között elűzze a népesség idegen részeit.

Az események, mint például a 2023 novemberi potsdami találkozó, arra késztették a „Compact”-ot, hogy kiadjon egy különkiadást, hogy hangot adjon a „törvényen kívüliek” aggályainak. A vita lényege annak kérdése körül forog, hogy az ilyen kijelentések milyen mértékben sértik az emberi méltóságot és a jogállamiságot. Ez a kérdés a BMI több mint 240 oldalas dokumentumában is megtalálható, amelyek olyan problémás kifejezéseket tartalmaznak, mint az „útlevél németek” és a „pusztító sztrájk a német nép ellen”. Elsässer korábbi megjegyzése, amely „kulturálisan idegen barbárokat” említett, szintén sok vitát váltott ki. Őt és feleségét azzal vádolják, hogy egyoldalúan idéznek, és nem ismerték fel, hogy alkotmányellenes célokat követnek.

Ki áll Martin Sellner mögött?

Az 1989-ben Bécs mellett született Martin Sellner eseménydús múlttal rendelkezik, amely mélyen a jobboldali szélsőséges közegben gyökerezik. Fiatalon felkeltette a figyelmet, amikor 2006-ban horogkereszteket ragasztott egy zsinagógára. 2012-ben hozzájárult az Ausztriai Identitárius Mozgalom (IB) megalapításához, amely a jobboldali szélsőségeket társadalmilag elfogadhatóként kívánja bemutatni, és a „nagy csere” összeesküvés-elméletét terjeszti. Ez az elmélet bizonyos körökben megüti a fejét, mivel az etnikai kisebbségekkel szembeni félelmet és bizalmatlanságot táplálja.

Sellner feltűnést keltett az AfD és a CDU politikusaival folytatott potsdami találkozójával, ahol bemutatta a „remigráció” tervét. A múltban többször is bíróság elé állították, de soha nem ítélték el. Ez kérdéseket vet fel az ilyen szélsőséges mozgalmakkal szembeni jogi eszközök hatékonyságát illetően. Eddig szerencséje volt: noha Soldnert 2023-ban uszításért bíróság elé állították, felmentették, mert nem fedeztek fel egyértelmű gyűlöletkeltést.

Jövőbeli kihívások Sellner számára

A Sellner és az IB előtt álló kihívások immár nemzetközi dimenziót is kapnak. Potsdam azt fontolgatja, hogy megtiltja az országba való belépését, hogy megakadályozza kijelentéseit. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már hozott hasonló intézkedéseket. Tekintettel a folyamatban lévő vitákra és az általa a nyilvánosság előtt hagyott bosszantó árnyékra, látni kell, hogyan folytatódnak a „Compact” és a hozzá kapcsolódó személyiségek körüli jogi viták.

A Szövetségi Közigazgatási Bíróság döntése még várat magára, de a következő napok fordulópontot jelenthetnek a jobboldali szélsőséges médiavilágban. Elárulja, hogy a bíróság állást foglal-e a megszólított tartalommal kapcsolatban, és végül milyen ítélet születik. Egy biztos: a szólásszabadságról és az alkotmányellenes kijelentésekről szóló vitában még sok a tisztáznivaló.