A nagy babarabló visszatér: Remény a természetnek!

A nagy babarabló visszatér: Remény a természetnek!

A természettörténet egy figyelemre méltó fordulataként a Nagy bábrablót (Calosoma sycophanta) több mint egy évszázad után újra felfedezik Dél-Bajorországban. Ennek a lenyűgöző bogárfajnak az utolsó dokumentációja 1906-ból származik. Az olyan városokban található jelenlegi leleteket, mint München, Freising és Landshut, a Bajor Állami Erdészeti és Erdészeti Intézet (LWF) nemrégiben fényképes bizonyítékokkal erősítette meg. Ez a visszatérés jelentős hatással lehet a régió ökológiai egyensúlyára, különösen a jelenlegi fajok kihalásával összefüggésben. A Merkur szerint a nagyméretű bábragadozók a növekvő éghajlatváltozás miatt számos természetes ellenséget okoznak, és az éghajlatváltozások számtalan természetes ellensége.

A földi bogarak (Carabidae) közé tartozó, akár 28 milliméteresre is megnövő bogár feltűnő kék-fekete színű, aranyzöld és vöröses fedőszárnyakkal. Különösen izgalmas: Ez egy erős repülő, és akár az Alpok és a La Manche csatorna felett is átrepülhet, hogy rovarok tömegét kövesse. A Wikipedia szerint egyetlen bogár akár 400 hernyót is megeszik egy szezonban. Ezért fontos szerepet játszik a biológiai kártevők elleni védekezésben, és világszerte nagyra értékelik.

A klímaváltozás következményei

A mostani észlelések kapcsán kisebb rokona, a kis bábrabló (Calosoma inquisitor) is profitálhat a klímaváltozásból, még akkor is, ha Dél-Bajorországban meglehetősen ritkák az észlelései. Mindkét faj szaporodása és élőhelye szempontjából kritikusan veszélyeztetett, és nagy érdeklődésre tart számot a kutatásban. Ezért az LWF arra kéri a polgárokat, hogy a Nagy Bábrabló esetleges észlelését e-mailben jelentsék a puppenraeuber@lwf.bayern.de címen, lehetőleg képekkel és a megtalálás pontos helyével.

A bogárfajok nagy száma a Coleoptera rendet a rovarok legnagyobb rendjévé teszi, több mint 350 000 fajjal. Ez a sokszínűség a különböző formákban, színekben és életmódokban tükröződik. A bogarak teljes metamorfózison mennek keresztül, a lárvák gyakran más megjelenésűek, mint a felnőttek. Az áttelelés általában felnőtt korban történik a talajban, és egyes bogarak akár három évig is élhetnek, amint azt a Koppert Bio információi szemléltetik.

A Nagy Bábrabló visszatérése nemcsak izgalmas természeti látvány, hanem ökoszisztémánkban bekövetkezett változások jele is lehet. Az elkövetkező hónapok megmutathatják, hogyan honosodik meg ez a faj a modern környezetben, és milyen hatással lesz az őshonos állatvilágra.