Előadás Bayreuthban: Japánok amerikai internálása a második világháborúban

Előadás Bayreuthban: Japánok amerikai internálása a második világháborúban

Alig egy hét múlva a Bayreuthi Egyetemen kerül sor egy szemléletes előadásra, amely nemcsak a japán-amerikaiak internálásának történetét, hanem jelenét is megvilágítja. 2025. június 18-án, szerdán 18:00 órakor lesz Prof. Alexandra M. Stern neves történész az UCLA-ból. c.t. a Bölcsészettudomány II. (GWII) épületének H 27-es előadótermében az "Eugenika, fogvatartás és nemzeti bizonytalanságok a második világháborúban az Egyesült Államokban. Tapasztalatok és tanulságok a japán-amerikai bebörtönzésekből, 1942-1946" témában. A belépés ingyenes, regisztráció nem szükséges.

Az eseményt Prof. Isabel Heinemann, a modern történelem tanszéke szervezi. Stern professzor az évek során vezető kortárs történészként szerzett magának hírnevet, és különösen az USA-ban az eugenika gyakorlatát és az ultrajobboldal szerepét vizsgálta. Kutatásai közé tartozik a Sterilizációs és Társadalmi Igazságossági Laboratórium irányítása is, amely 1979-ig tanulmányozza a kaliforniai kényszersterilizálásokat.

A történelem sötét fejezete

A japán-amerikaiak 1942 és 1946 közötti internálása továbbra is fájdalmas része az amerikai történelemnek. A Pearl Harbor elleni támadást követően 120 000 japán és japán-amerikai állampolgárt – akiknek 62 százaléka amerikai állampolgár – tekintettek potenciális biztonsági kockázatnak. Az 1942. február 19-én Franklin D. Roosevelt elnök által a 9066-os végrehajtói rendelettel kiadott kényszerköltöztetési parancs eredményeként sokaknak nagyon rövid időn belül el kellett hagyniuk otthonukat. Közülük csak körülbelül 10 000-en költözhettek az ország más részeire, míg többségüket háborús áthelyezési központokba internálták.

Ami még ijesztőbb, hogy a német- és olasz-amerikaiaknak nem volt összehasonlítható internálása. Míg mintegy 11 000 németet és 3 000 olaszt ideiglenesen internáltak, addig a japánok érintett csoportját jelentősen érintette a fent említett végrehajtó parancs, akik összesen tíz internálótáborban éltek a második világháború végéig. Csak jóval később, az 1980-as években ismerték el ezt az internálást súlyos igazságtalanságnak, és az Egyesült Államok Kongresszusa úgy döntött, hogy kártérítést fizet a túlélő áldozatokért.

Kapcsolódás a jelenhez

Mi köze van mindehhez a mai naphoz? Stern professzor nemcsak a történelmi tényekről beszél, hanem párhuzamot von a jelenlegi internálási és deportálási gyakorlatokkal is, amelyekről manapság folyamatosan vitatkoznak az USA-ban. A történelemkönyvek pillantása azt mutatja, hogy a társadalmak gyakran megismételnek hasonló hibákat, amikor az ismeretlentől való félelem legyőzte az emberi jogokat.

Az eugenikus gyakorlatok kérdése a társadalomra is árnyékot vet, hiszen az Egyesült Államokban az 1980-as évekig akarata ellenére sok embert sterilizáltak, amit az ország egyik legsötétebb fejezetének tartanak. Az identitás, az összetartozás és az emberi méltóság kérdéseinek kezelése kritikus fontosságú a jövő alakítása szempontjából, és az igazságosságról és az egyenlőségről szóló viták középpontjában áll.

A meghívás erre az előadásra nemcsak hallgatásra, hanem gondolkodásra is felhívás. Azok az események és következményeik, amelyekről Stern professzor beszél, ma is aktuálisak, és minden érdeklődőt saját történetének és jelenlegi társadalmi helyzetének vizsgálatára hívnak. Egy nyitott társadalom számára fontos, hogy tanuljunk a múltból.

Tehát akit érdekel ez a lényeglátó és szükséges vita, jegyezze le a dátumot a Bayreuthi Egyetemen. Az ezekről a témákról folytatott vita fontosabb, mint valaha, és sokat kell tanulni.