Nyugdíjcsaló a bíróságon: Facebook-bejegyzések indítanak büntetőeljárást!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Aschaffenburgban egy 73 éves nő ellen a Facebookon elkövetett gyűlöletkeltés miatt indult eljárás. A gyűlöletbejegyzéseket és a diszkriminatív megjegyzéseket nyomon követik.

In Aschaffenburg steht eine 73-jährige Frau wegen Volksverhetzung auf Facebook vor Gericht. Verfolgt werden Hassposts und diskriminierende Kommentare.
Aschaffenburgban egy 73 éves nő ellen a Facebookon elkövetett gyűlöletkeltés miatt indult eljárás. A gyűlöletbejegyzéseket és a diszkriminatív megjegyzéseket nyomon követik.

Nyugdíjcsaló a bíróságon: Facebook-bejegyzések indítanak büntetőeljárást!

A mostani per Aschaffenburgban nagy feltűnést kelt, amelynek középpontjában egy 73 éves nyugdíjas áll. Az Ingrid B. néven ismert nő ellen a közösségi médiában elkövetett állítólagos felbujtás miatt áll bíróság elé. Az ügyészség szerint a nő piszkos Facebook-bejegyzéseit szigorúan vizsgálják. Például közzétett egy képet egy Auschwitzba tartó buszról, a következő megjegyzéssel: „Új buszútvonal a menekültek számára”. Az ilyen drasztikus kijelentések riasztották az igazságszolgáltatást, és széles körben reagáltak a nyilvánosságban. – írja a Primavera24, hogy ez az eset érdekes módon világítja meg a véleménynyilvánítás szabadságának határait.

De mi is pontosan a lázadás? A törvényi definíció szerint gyűlöletet vagy erőszakot szít bizonyos csoportok, például kisebbségek vagy etnikai csoportok ellen. Az ellentmondásos kijelentések nemcsak sokkolhatnak, de büntethetők is. A jogi keret elengedhetetlenné válik, különösen a közösségi médiában, ahol különösen hangsúlyos az anonimitás és a gyűlöletbeszéd algoritmikusan elősegített terjedése. A Büntető Törvénykönyv 130. szakasza ezért tiltja a gyűlöletre vagy erőszakra való felhívást, és büntetőeljárást ír elő a történelmi események, például a holokauszt tagadása vagy elbagatellizálása miatt. A Lawyer.de megmutatja rámutat arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának megvannak a határai, különösen, ha valótlan tényállításokról van szó.

A vádak részletesen

Ingrid B. ügye súlyos vádakat vet fel. Nemcsak a buszról készült kép, hanem a két katonát ábrázoló, gépfegyverrel készült fotó is felháborodást váltott ki, amely alá a lány „A leggyorsabb menekültügyi eljárás” mondatot tette közzé. Az alállomásról készült képet a „migránsok mászóparkjaként” is leírta. Az ilyen kijelentésekkel a lázadás szürke zónájába kerülhet, amely a szakértők szerint egyértelműen meghatározott. Dr. Péter elmagyarázza hogy a bűncselekmények közé tartozik az emberi méltóság sértésekkel és rágalmazással történő támadása is, különösen azok ellen, akik politikai vagy ideológiai meggyőződésük vagy társadalmi körülményeik miatt kitűnnek.

Az ügyészség feladata a kijelentések jogi minősítése, és ellenőriznie kell, hogy azok valóban lázadás bűncselekményének minősülnek-e. A végső döntést az aschaffenburgi járásbíró hozza meg, akinek figyelembe kell vennie a jogi kereteket és a társadalmi kontextust. Megjegyzendő, hogy az internet nem egy jogi vákuum, és az álnevek nem nyújtanak védelmet a büntetőjogi következményekkel szemben. A digitális nyomok, például az IP-cím azonosításhoz vezethetnek. A következő bírósági napok fényt derítenek arra, hogy az igazságszolgáltatás mennyire veszi komolyan a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait, és hogyan kezeli az ilyen eseteket.