Visszaélések a passaui egyházmegyében: több évtizedes sötétség leleplezve!

Visszaélések a passaui egyházmegyében: több évtizedes sötétség leleplezve!

A passaui egyházmegye a közelmúltban közzétett egy robbanékony bántalmazási tanulmányt, amely mély betekintést nyújt a papok által elkövetett szexuális zaklatás sötét történetébe 1945 és 2022 között. Ezt a kutatást a Passaui Egyetem csapata végezte Marc von Knorring történész vezetésével. Körülbelül 2400 személyi aktát vizsgáltak meg, és 25 érintett személlyel és 35 kortárs tanúval interjút készítettek. A Bayerische Rundfunk arról számol be, hogy a tanulmányt egy helyi független vizsgálóbizottság megbízásából készítették, és a költségeket a passaui egyházmegye állta.

Az eredmények riasztóak: legalább 672 ember lett áldozat, és 154 elkövetőt azonosítottak. Megdöbbentő részlet, hogy a megvádolt papság 86%-a többszörös vádlottnak minősül. Ezenkívül az érintettek háromnegyede többszörös támadásnak volt kitéve, különösen bentlakásos iskolákban, otthonokban és oltári szolgálat közben. Az ilyen horror forgatókönyvek nemcsak fizikailag pusztítóak az érintettek számára, hanem pszichológiailag is – sokan szenvednek alvászavaroktól, depressziótól és önbizalomvesztéstől. A tanulmányból az is kiderül, hogy a plébániákon az érintettek 59%-a férfi volt, míg a papság körében ez az arány elérte a 94%-ot.

Sötét fejezetek és következmények

A vizsgálat középpontjában az áll, hogy a passaui püspökök hogyan kezelik a vádakat. A háború utáni időszakban Simon Konrad Landersdorfer püspök alatt már dokumentáltak visszaélések eseteit, de ezek gyakran elégtelenek maradtak, és megkerülték őket. Az 1960-as évektől az igazságszolgáltatás aktívabban bekapcsolódott, de Antonius Hofmann püspök alatt a dokumentációt szándékosan szűkölködték. Franz Xaver Eder püspök még a bántalmazási eseteket is „méregszekrénynek” minősítette, amelyben a szörnyű valóság jól rejtve maradt. A változás csak 2002-ben indult meg a rendszeres prevenciós munkát kezdeményező Wilhelm Schraml püspök alatt. Bár a fájlrekordok gazdagodtak, még mindig nem teljesek.

Stefan Oster püspök, aki jelenleg a passaui egyházmegyében dolgozik, a tanulmányt „fájdalmasnak és gyógyítónak” minősíti. Bocsánatot kért az egyház felelőseinek kudarcaiért. Mindazonáltal továbbra is vannak kérdések a püspökök átláthatóságával és hatalomgyakorlásával kapcsolatban. A Vatican News szerint a tanulmányból az is kiderül, hogy számos informátor a mai napig hallgat, köztük a szülők és a plébánia alkalmazottai.

Társadalmi viták és a továbblépés

Ez a téma Németországban több mint 15 éve társadalmi vita tárgya. A berlini Canisius Kollégium számos olyan eset feltárását indította el, amelyek megrendítették az egyház megszokott talaját. Míg egyes egyházmegyékben, például Passauban, a nyomozás fokozódott, mások, például a kölni érsekségben visszaesést mutattak, amikor a jelentéseket kezdetben titokban tartották. A Deutschlandfunk szintén nagyon eltérőnek írja le az egyházmegyék reakcióit, egyesek sértően viselkednek, mások pedig nehezen ismerik el, hogy szisztematikus bántalmazás történt.

Ennek a sötét fejezetnek az egyik tanulsága, hogy az egyház felelőseinek végre fel kell nyitniuk a szemüket, és egyértelműen ki kell állniuk amellett, hogy az érintettek jóléte elsőbbséget élvezzen az intézmény hírnevével szemben. A bántalmazásról szóló tanulmány potenciálisan fordulópontot jelenthet, sőt talán kiinduló jelzést is jelenthet egy átfogó változáshoz a katolikus egyházban, amely végre meghallgatást és támogatást kínálna a bántalmazás áldozatainak.

Az emberek nemcsak a passaui egyházmegyében remélnek felelősségteljes jövőt. A feldolgozás és a megelőzés következő lépései továbbra is kulcsfontosságúak. Fontos, hogy tanuljunk a múltból, és mindent megtegyünk az ilyen bűncselekmények megelőzése érdekében.