Ünnepi rózsanap Kaufbeurenben: Tisztelet Szent Crescentia előtt

Ünnepi rózsanap Kaufbeurenben: Tisztelet Szent Crescentia előtt

2025. június 11-én a kaufbeureni Crescentia kolostor az elmélkedés és az ünneplés helyszíne volt. A rózsanap alkalmából, amelyet Sophie La Roche Barátai a kolostorral közösen szervezett, sokan gyűltek össze, hogy megemlékezzenek Höss Mária Crescentia emlékéről. Az eseményre a jámborságáról és bölcsességéről ismert szent sírjánál került sor, akinek életét mély hit jellemezte.

Szent Crescentia, aki 1682-ben Höss Anna néven született, nemcsak lenyűgöző életet élt – 1900-ban boldoggá, 2001-ben pedig szentté avatták. Irodalmi munkássága többek között kiterjedt levelezést folytat korának magas rangú személyiségeivel. Ez az irodalmi világhoz való kötődés is felelevenítette a rendezvényt, amikor a kolostortemplomban a szentek versei, imája hangzottak el. A csúcspont a Richard Waldmüller által megzenésített „O, Isten édes keze bátorítja szívemet” című szenvedés dalának ősbemutatója volt, amely mély benyomást tett a jelenlévőkre.

Egy hagyomány folytatódik

Június első hétvégéjén a költő rózsa napjára emlékeztek a helyi költők jelentőségére. Ezt a hagyományt folytatták Kaufbeurenben, még akkor is, ha a központi országos kampány idén szünetel. A Sophie La Roche Baráti Kör nagy hangsúlyt fektetett Szent Crescentia emlékének megőrzésére és a La Roche-i Sophie költőhöz fűződő kapcsolatának megőrzésére. Clemens Brentano, Sophie unokája és Achim von Arnim a „Des Knaben Wunderhorn” című dalgyűjteménybe foglalta a Szent Crescentia passiódalát, amely az irodalom és a spiritualitás közötti fontos kapcsolatot hangsúlyozta.

A zenés felolvasás és a szent szarkofágjának ünnepélyes rózsaletétele után a nővérek egy „Brentano rózsát” kaptak, amelyet a Klosterberg kertbe szántak. Nemcsak Szent Crescentiáról emlékeztek meg, hanem a közös kulturális örökségről is, amely a La Roche családdal való kapcsolat révén tovább él.

Betekintés a szentek életébe

Maria Crescentia Höss kihívásokkal teli időben élt. Miután nyolc gyermeke közül hatodikként megszületett, öt testvére csecsemőkorában meghalt. Ennek ellenére már korán megmutatta rendkívüli képességeit és nagy hitét. 1703-ban belépett a kaufbeureni ferences kolostorba, és megkapta a Maria Crescentia vallási nevet. A kezdeti viszontagságok, például a rossz bánásmód és az előítéletek ellenére felemelkedett a kolostorban, és végül 1741-ben felsőbbrendűnek választották. Fáradhatatlan elkötelezettsége és jövőképe értékes tanácsadóvá tette – még Rupert II von Bodmann apát is kikérte a tanácsát.

Sírja a mai napig vonzza a zarándokokat, ami tanúskodik arról, hogy a szent a lakosság körében kitartó tiszteletnek örvend. János Pál pápa által 2001-ben avatott szentté az 1775-ben kezdődött hosszú és eseménydús boldoggá avatási folyamat utolsó felvonása. Bár a szekularizáció és a háborús káosz okozta ismétlődő megszakítások késleltették a folyamatot, emlékük elevenen maradt.

A rózsanap a Crescentia kolostorban nemcsak egy szent előtti tisztelgés volt, hanem élő tanúja is volt a kaufbeureni hit, irodalom és közösség kapcsolatának. Bár a Költő Rózsa Napjának központi akcióját felfüggesztették, az ünnepségek azt mutatják, hogy a La Roche-i Sophia és Maria Crescentia által megtestesített hagyományok és értékek erősen gyökereznek a városban.