Kánikula támad: Bajorország így védekezik a nyári hőség ellen!

Kánikula támad: Bajorország így védekezik a nyári hőség ellen!

A hőség, a klímaváltozás által okozott legnagyobb egészségügyi kockázat Németországban, a bajor városok és közösségek középpontjában áll. A 2025. június 4-i Heat Action Day alkalmából a Német Szövetség a Klímaváltozásért és Egészségügyért (KLUG) e.V. egyértelművé teszi, hogy fokozni kell a szélsőséges hőmérsékletek veszélyeinek tudatosítását. Ezek a figyelmeztetések különösen a veszélyeztetett csoportok, például az idősek vagy a korábban betegségben szenvedők állnak. Az éghajlatváltozás következtében a forró napok száma Bajorországban csaknem háromszorosára nőtt az elmúlt néhány évtizedben. Míg 1951-től 1980-ig átlagosan három forró nap volt évente, ma már több mint nyolc forró nap van évente, a 30 Celsius-fok feletti és az éjszakai 20 fok feletti hőmérsékletű napokat meleg napnak definiálják. A Süddeutsche jelentése szerint a hőséggel összefüggő vészhelyzetek – például szédülés és zavartság – számának növekedése riasztó méreteket ölt.

A Robert Koch Intézet előrejelzése különösen kritikus, mivel 2024 nyarán körülbelül 3000 hőség okozta halálesettel számol. A helyzetet súlyosbítják a városi körülmények, mivel a nagy forgalmú és sok lezárt felületű helyek jelentősen felmelegszenek ezen a hőmérsékleten. A hőség ellensúlyozására az önkormányzatok speciális stratégiákat dolgoznak ki. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség kifejti, hogy a gyakran előforduló szélsőséges hőség elsősorban a veszélyeztetett csoportok számára jelent kockázatot.

Megelőző intézkedések a településeken

Nürnbergben például van hőtelefon, amely 30 fok feletti hőmérsékleten nyújt önkéntes támogatást. Würzburg 2023 óta még hőkezelési akciótervet is bevezetett, amely városklíma túrákat és ivókutakat tartalmaz. Ezzel összefüggésben München egy online térképet dob ​​piacra, amely klassz helyeket tartalmaz parkokban és nyilvános belső terekben, hogy megkönnyítse a polgárokat. A Süddeutsche ezekről a konkrét intézkedésekről számol be különböző városokban.

Az olyan városok, mint Geretsried és Bad Tölz, beépítik várostervezésükbe a hőkezelés módját. Bad Tölz például árnyékos területeket alakított ki, és ivóvíz-adagolókat telepített az Amortplatzon. Penzberg az aktív faápolásra is támaszkodik, hogy árnyékot adjon, és ivókutakat kínál a város főterén. Tegernsee-ben ivóvízpontok és e-bike töltőállomások találhatók, amelyek ösztönzik az aktív szabadidős tevékenységeket a természetben. A Münsing egy lépéssel tovább megy, és elősegíti a hűtési célú ültetést. Wolfratshausen elindított egy „Itt egy fa hiányzik” című projektet is, amelynek célja több zöldfelület kialakítása. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség rámutat, hogy különösen a belvárosok szenvednek a városi hősziget-hatástól.

Mindezekkel az intézkedésekkel a bajor önkormányzatok azt mutatják, hogy jó érzékkel küzdenek az éghajlatváltozás kihívásaival. A hőkezelési cselekvési tervekre és a megelőző stratégiákra való fokozott figyelem nemcsak az életminőséget javíthatja, hanem az állampolgárok egészségét is megvédheti. Megérkezett az éghajlatváltozás, és rajtunk múlik, hogy aktívan cselekedjünk.