Az emlékek életben tartása: A BKH Kaufbeurenben tartott megemlékezés inspirálja a hallgatókat

Az emlékek életben tartása: A BKH Kaufbeurenben tartott megemlékezés inspirálja a hallgatókat

Fontos nap Kaufbeuren városának: 2025. július 5-én a BKH-ban (járási kórház) megemlékezésre került sor, amely felidézte a helyszín történetének sötét fejezeteit. Dr. Petra Schweizer-Martinschek, a Sváb Kerületi Levéltár munkatársa a következő szavakkal nyitotta meg az eseményt: „Az emlékezés nem ismer véget.” Ez a nyilatkozat rávilágított arra, hogy foglalkozni kell a múlttal, különös tekintettel a náci korszakban itt elkövetett atrocitásokra.

Stefan Bosse polgármester beszédében felidézte, hogy 80 évvel ezelőtt amerikai katonák fedezték fel ezeket a bűncselekményeket. Az önrendelkezési szanatóriumban és idősek otthonában a kegyetlen gyakorlat az „életre méltatlannak” tartott emberek meggyilkolásához vezetett. Ezt a történetet a Jakob-Brucker-Gymnasium (JBG) diákjai intenzíven vizsgálták egy gyakorlati szeminárium keretében, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a sötét fejezetekre.

Fontos kezdeményezések az emlékezés kultúrájához

A diákok aktívan részt vettek a megemlékezés lebonyolításában, amelyre elsősorban a Szent Tamás-templomban került sor. Az eseményt Georg Hiemer trombitán és Stefan Mohr orgonán kísérte zeneileg. A szeminárium részeként a hallgatók különösen foglalkoznak az Eutanázia-emlékmű sztéléin található szövegek angol és orosz nyelvű fordításával. Christof Walter igazgató hangsúlyozta ennek a helynek a központi jelentőségét a történelemórák szempontjából, hiszen minden kortárs tanú már meghalt. „Hallgatni kell a történelemre, különben megismétlődik” – figyelmeztetett Walter, hangsúlyozva a fiatalabb generáció felelősségét, hogy érzékenyen és felelősségteljesen kezeljék a történelmet.

A BKH bejáratánál avatták fel az emlékművet, amelyet a diákok Andreas Knitz képzőművész és a járási levéltár közreműködésével építettek Dr. Schweizer-Martinschek Petra vezetésével. Az áldozatoknak állít emléket, és célja egyszerre művészi és informatív. Az eredeti tányérokat, amelyekről 1945-ig az „éhségélelmet” szolgálták fel, metszetekkel újratervezték, hogy életben tartsák a szörnyű események emlékét.

A feldolgozás jelentősége

Dr. professzor Michael von Cranach egy másik cikkében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a lakosság megbékéljen a helyzettel. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy felelősséggel kell foglalkozniuk történelmükkel. államminiszter a. D. Ludwig Spaenle a társadalmi felelősségvállalásról és az emlékezet lényegi jelentéséről is beszélt. Sürgős felhívását, hogy ne felejtsük el a szörnyűségeket, bizonyára sokan hallották a jelenlévők közül.

A megemlékezés az emlékkő megkoszorúzásával ért véget, a létesítmény lelkipásztori csapata kíséretében. A Bayerischer Rundfunk is beszámolt erről a fontos eseményről, amelynek célja a múlt megemlékezése és megbékélése.

Összességében elmondható, hogy a megemlékezés nemcsak az emlékezés fontosságát mutatja, hanem a fiatal nemzedék elkötelezettségét is, hogy aktívan foglalkozzon szülőföldje történelmével. Kulcsfontosságú, hogy az ilyen kérdéseket a jövőben ne felejtsék el.