Klíma séta Freisingben: Így küzdünk a hőséggel!

Klíma séta Freisingben: Így küzdünk a hőséggel!

2025. június 22-én késő délután számos érdeklődő gyűlt össze a freisingi Marienplatzon, hogy részt vegyen egy különleges „klíma sétán”. Ezt az Agenda 21 és az Urban Nature Working Group szervezte a Weihenstein-Triesdorfi Alkalmazott Tudományok Egyetemével (HSWT) együttműködve. Az emelkedő hőmérséklet és a szinte csendes levegő miatt az alkalom még sürgetőbbé vált. „Itt éghajlatvédelemre és jobb városi infrastruktúrára van szükség” – magyarázza Stefanie Burger, a Szövetségi Természetvédelmi Szövetségtől délnémetek jelentették.

A sétát a HSWT hallgatói kísérték el, akik a helyszínen mérőeszközökkel és hőkamerákkal dokumentálták a körülményeket. A cél az volt, hogy értékes információkat gyűjtsenek a hőmérsékletről, a szélről, a páratartalomról és a sugárzásról. A résztvevőknek lehetőségük volt kérdőívek kitöltésére is, amelyek eredményeit beépítik a „Város mint társadalmi tér” témájú szemináriumi rendezvényekbe.

Hő a német városokban

A jelenlegi hőstressz sok német városban különösen riasztó: a German Environmental Aid tanulmánya szerint több mint 12 millió ember érintett. A 2025-ös hőségellenőrzés részeként 190 városból 31 kapott „piros lapot”, ezért különösen erős hőnyomás alatt állnak. német környezetvédelmi támogatás jelentették. Az extrém hőmérsékletek miatt gyakran nem lehet lazítani és jól érezni magát, különösen azokban a városokban, ahol magas a tömítés és kevés a zöldfelület.

Ezekben a feszült körülmények között Mannheim és Ludwigshafen városai vannak a leginkább érintettek, míg mások, például Kiel és Wilhelmshaven szerencsére kevesebb hőstresszzel küzdenek. Az ingatlanok és közterületek kötelező minimális zöldfelületi követelményei egyre hangosabbak az életminőség javítása érdekében.

Alkalmazkodási nyomás és megoldások

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a városokra, hogy gyors és hatékony intézkedéseket tegyenek a hőstresszhez való alkalmazkodás érdekében. Ez a freisingi klímaséta is a célja. Bemutatják a „3 – 30 – 300” szabályt is, amely rávilágít a fák városi terekre gyakorolt ​​hatására: a fák láthatósága, a fák koronáinak aránya és a parkoktól való távolság döntő jelentőségű a városi klíma lehűtésében. Az első állomáson, az Asam udvaron a résztvevők lenyűgözően megtapasztalták, hogy a régi épületek árnyéka hogyan okozhat hőmérséklet-ingadozást.

A várost olyan innovatív megközelítésekkel kívánják javítani, mint a zöld homlokzatok, a vízi elemek és a túlméretezett cserepek, amelyekben a rovarok élőhelyeként fák találhatók. A „szivacsváros” koncepcióra is szükség van az árvízveszély jobb ellensúlyozása érdekében. Világossá válik, hogy összefüggő zöldterületeket kell létrehozni, amelyek mind az emberek, mind az állatok számára előnyösek. A városi kertészeti projektek, mint például a Wörth-i magaságyások, szintén hozzájárulnak a városkép lazításához.

Kitekintés a jövőbe

Az egyre inkább urbanizálódó világban a parkok és a zöld oázisok elengedhetetlenek a jóléthez. A sétán részt vevőket arra ösztönzik, hogy az ilyen helyeken kerülőutakat tegyenek – elvégre hozzájárulnak a kikapcsolódáshoz a városi forgatag közepette. A nagy cél továbbra is megmarad: egy város, amely kék, zöld, hűvös és érdemes élni, mindenki számára elérhető, a környezeti és a generációk közötti igazságosság jegyében.

A freisingi Rózsa-sziget a generációkon átívelő park példája, de itt is óvatosságra intenek: az új zöldterületeken szem előtt kell tartani a dzsentrifikáció veszélyét. A „3 – 30 – 300” szabály, miszerint a zöldfelületek nem luxusnak számítanak, iránymutatásként szolgáljon minden jövőbeli tervezéshez a német városokban.

Újragondolásra van szükség, hogy a jólét visszatérjen a városi terekbe, és a városok mindenki számára élhetőek maradjanak. Itt mindenki léphet, és előmozdíthatja a több növényzet iránti igényt és a hőt alkalmazó intézkedéseket.